250 LNG töltőállomással indult az év!

Európában felgyorsult iramban szaporodnak az LNG töltőállomások, így az új évet 250 töltőállomással indítottuk. Mintegy másfél év alatt nőtt duplájára a nyilvános kutak száma, 2019 közepén a magyarországi volt körülbelül a 200. Európában.

Az LNG kamionok közlekedését a nyugat-európai töltőinfrastruktúra már szinte mindenhol lehetővé teszi. Nem is véletlen, hogy 2019-ben mintegy 10.000 LNG hajtású jármű került forgalomba és 2020-ban 40.000-res célról beszélnek. A nehézgépjármű gyártókat ettől az évtől már a CO2 csökkentés kényszere is vezérli, amihez a legtisztább megoldást a gázmotorok szolgáltatják.

Nem kissé árnyalja a képet, hogy a korabeli vasfüggöny mögötti országokban a 250-ből mindössze 10 található. Ráadásul a tízből öt Lengyelországot dícséri. Így Európa kelet és délkeleti részén (a kép javítása érdekében nem beleszámolva Ukrajnát, Fehér-Oroszországot, Oroszországot, vagy Törökországot), azaz Európa területének 26,5 %-nyi található mindössze 2 %-a az LNG töltőállomásoknak. Nehéz nem beszélni a kétsebességes Európáról, vagy a vasfüggöny 30 év után is meglévő mivoltáról.

Az LNG járművek elterjedéséhez az európai kormányok sora tette oda támogató szándékát, járműbeszerzés támogatása 12-20 ezer eurós mértékben, adó visszatérítés a járműveket üzemeltető flották számára, autópályadíj mentesség, jövedéki adó teher mentesség a leggyakoribb össztönzők, épp ez év elejétől még a holland kormány részéről is érkezett 18,75 centnyi üzemanyagadó csökkentés (utóbbi azok kedvéért áll itt, akik ismerik a T&E hazug villanyautó lobbijának kommunikációját). A lengyel kormány még ezen is túl ment, a járművek beszerzének támogatása és a jövedéki adómentesség mellett 2020-tól a gáztöltő állomások beruházását is jelentős összeggel támogatja és a kalapból nem hiányzik sem a CNG töltő, sem pedig a hidrogén töltő állomás sem.

Nyilván Lengyelország nem akar lemaradni és inkább a másik sebességhez tartozik. Az is nyilvánvaló, hogy Lengyelországnak van egy LNG importterminálja, amely LNG tankerjárműveket is egyre növekvő számban tölt meg. Ezzel közép- és délkelet-Európa nem rendelkezik és sajnos a Krk-i terminál esetleges elkészülte után sem fog. Jelenleg a legközelebbi lehetőség majd a görög lesz, illetve az épp úgy messze lévő török terminál a Marmaránál, ahonnan decemberben az első LNG tankerjármű átléphette a Bolgár határt.

Terminál közelsége nélkül azonban a szállítási költség magas, így az LNG ára sem nyújthat akkora megtérülést a flotta üzemeltetőknek, mint azt a nyugat-európai versenytársak élvezik. Adóteherrel természetesen tovább billen a lejtő, persze az ellentétes irányba.